Kriptogram 22H-17.F
Küldő : Mendes család Biztonsági Szolgálat. Jerikó
Címzett : Kwai Wong. Beosztás: Őr
Tárgy : Re: Evolution projekt
Küldök önnek egy videó átiratot egy beszélgetésről a Szövetség képviselője és egy azonosítatlan zsoldos között, válaszul a kérésére az ‘Ellydium’ állomás 17.09 létesítményéről az RG7 blokkban.
Továbbá csatolok egy elfogott képet az ‘Ellydium’ állomás egyik biztonsági kamerájáról.
_ Bartle legyen velünk! SV007 Mendes Család Biztonsági Szolgálat Különleges Ügynöke, Jerikó. _
_ V _ ideó átirat a Szövetség képviselője és egy azonosítatlan zsoldos közötti tárgyalásról.
A felvétel egy tágas irodát mutat. A Szövetség képviselője mindig a hátát mutatja a kamerának. Kinyílik az ajtó és egy női hang hallatszik, de lehetetlen megmondani, hogy ki beszél:
- Mr Winkler, megjött. Behívhatom?
- Természetesen. Hívja be a kedves vendégünket.
Egy idő múlva két férfi lép be a szobába, állítólag a vendégek biztonsága miatt. Egy magas, széles vállú férfi sétál mögöttük. Nincs bal keze és a bal szemét szemtapasz fedi. Körülnéz a szobában, aztán Winklerre néz. Winkles bólint és egy kézmozdulatot tesz, hellyel kínálja a vendéget. Egy férfi közelít a kanapéhoz, Sántít a bal lábára. Nehézkesen lezuhan a kanapéra, az őrök a bejáratnál maradnak. - Tehát, barátom… - kezdi Winkler
- Kérem, ne mondjon neveket. - válaszol a zsoldos.
- Ahogy kívánja, tudom nem örül a találkozónknak, de Ön az egyetlen, akit tisztelek és akiben bízom.
A zsoldos hangosan beszél és egy kicsit ingerülten: - Rendben, Oliver. Térjen a tárgyra. - Rendben. Tudom, hogy a legutolsó kirándulása az ‘Ellydiumnál’ nem volt túl sikeres.
- Talált - a zsoldos felveszi a poharat és iszik egy kortyot - Láttam, hogy minden szar, ami ott folyik, esküszöm a levágott kezemre, ezek a pszichopaták nem tudják, hogy mivel játszanak. Nem akar visszaküldeni oda, ugye? Igaz, Winkler?
- Igen, ez az, amiért kérettem Önt. Egyike azon keveseknek, akik megszöktek az ‘Ellydium’ őrhajóitól és némi értékes információt szereztek. Most már pontosan tudjuk, hogy mit rejtegetnek. ki kell találnunk, hogy milyen tulajdonságai vannak ennek a felfedezett dolognak.
- Nézzen rám, Winkler. - A zsoldos az újjával a szemtapaszra mutat. - Elvesztettem a szememet és a kezemet. Elvesztettem az egész csapatomat. A flottám megtizedelődött. Komolyan gondolja, hogy csak úgy újra odamegyek?
- Megértem. Egy csomó embert vesztettünk. De értse meg, hogy nekünk kell elsőnek bejutni az ‘Ellydiumhoz’. Ez nem csak a Szövetség érdeke, ez az egész galaxis érdeke. Már elég sok dolgot tudunk, itt nem állhatunk meg…
A zsoldos feláll és az ajtó felé indul: - A saját és az én időmet pazarolja, Oliver. - És harminc millió kredit nem érdekli?
A zsoldos megáll. - Harminc millió. Szüksége van pénzre, hogy megjavítsa a flottáját és új csapatot toborozzon. Mindent meg tudok adni, amire szüksége van: embereket, hajókat, pénzt, fegyvereket és modulokat. Megteszem másodparancsnokommá! Teljesen szabad lesz, továbbá védett és sérthetetlen.
A zsoldos horkant és megfordul: - Szabadság? Én zsoldos vagyok, Oliver. Én már szabad vagyok. Bárhová elmegyek pénzért, csak ez érdekel. Védelem? Meg tudom védeni magam. Én titokban dolgozom, és nincs szükségem az egész galaxis reflektorfényére, mint egy bohócnak.
- Most felidegesített. Rendben! Mit akar?
A zsoldos mosolyra igazítja az arcát: - Ötven millió kredit, a legjobb fightere és Jerikó implantátumok a kezemre és a szememre. És húsz millió előre! Fel kell készülnöm.
Winkler: - Tudja a saját és a szolgálatai árát. Ez jó. Beszélek Agnessel. Ő tudja átutalni a kreditet a számlájára.
A zsoldos elmegy az őrökkel.
Winkler sóhajt, majd elővesz egy kis készüléket gombokkal, nyomkodja. - Elfogadta. Ötven milló. Igen, ez nagyon költséges tíz zsoldos toborzásáért, de minden megtérül. És ha minden működik, visszakapunk minden költséget ezerszeresen.
Átirat vége.