One spring day[HUN] Egy tavaszi nap

6db8847db9b103f6f3f15640aa31.jpg

 

Peremszektorok
Ontregos rendszer
‘Guardian-17’ Állomás

Az ősi ünnepi hagyomány szerint a Bróker a csöndes irodájában köszöntötte a reggelt a ‘Guardian-17’ állomáson. A Brókernek a zárt szektorok minden nagyobb állomásánm megvolt a maga jelentéktelen irodája. Általában egy átlagos, olcsó irodahelyiség volt. Egy azok közül, amit készpénzért és iratok nélkül könnyen bérbe lehet venni. Egy komor környezetben. Minimális bútor. Pszeudóképernyők az ablakok helyén. És egy nagyon-nagyon jó kapcsolat az intergalaktikus hálózathoz.

Ma a Bróker meglepően jó hangulatban volt. Az állomás felkészült a ‘Tavasz’ ünnepre. Sok ember, aki az úrben született és nevelkedett nem is tudja, hogy mit jelent ez az ünnep, de ő egy bolygón született és neki ezek nem üres szavak voltak. A Bróker lassan megfejtette a számos ügynökének a jelentéseit és egy romantikusan homályos mosoly volt az ajkain. Ma még a legszárazabb bürokratikus formában megírt jelentés is egy teljesen új, szokatlan formában jelent meg neki. A Tavasz kopogott a szívében…

‘Miss Frost a New Eden állomás főfolyosóján sétált.’ A kezében egy egyszerű csokor üvegházi tulipánt tartott. Fényes kék szeme jó hangulatot, tavaszt és szerelmet tükrözött. A tekintete elveszett a gondolataiban. És egy mosoly sem látszott az ajkán…

‘Nem messze a New Edentől’ a Hydra szektorban egy Miss Summerhez hű nagy fekete csatahajó lassan sodródik az elfeledett orbitális bányák és gyárak között. Talán ebben a pillanatban a  hatalmas páncélozott kilátóüvegén át nézi a ‘Naberia’ üzem maradványait. Talán új bűncselekményt tervez vagy a régi kalandjaira emlékszik…

‘Selena Galo Victoria Nemoffal együtt — egy instruktorral aki az újoncokkal foglalkozik — és számos barátjuk a Birodalom egyik legdivatosabb bárjában ülnek a 34. szinten. Az üditők áramlanak, mint a víz. A mai ünnepnap mindenek előtt. De holnap mindenkire új repülések és új kalandok várnak. Egy elég fiatal zsoldos mond valamit Galónak az új taktikáról a 11 rangú rombolóval, de ő nem figyel. A csodás szemei, amit egy antik szemüveg mögé rejt, egy egészen más személyre tapadnak. Egy már tapasztalt pilótára, kis sebhellyel az arcán, emlék egy csatából…’

‘Ada Sonex ma egy űrsiklón repül a Mendez IX állomásról a Monolith Ruinshoz nagyon jókedvűen. Az adatok szerint ott kint az elfeledett Jerikó városban egy különleges expedició felfedezte a Liu család titkos laboratóriumának bejáratát. Ada csoportjának a feladata, hogy kinyissa a lezárt laboratóriumot és tanulmányozza a megmaradt leleteket.’

‘Még a jól lezárt dupla pneumatikus ajtókon keresztül is mindenki hallja, ahogy Natasha Cortez szidja a gondatlan beosztottjait. Semmilyen speciális hangtompító panel sem tudja elhalkítani a hangját. A látogatok a várószobában ülnek a kényelmetlen székekbe préselődve miközben buzgón figyelnek minden hangra, ami a szobából jön. A hangszínből és a kifejezésekből ítélve  — Natasha nagyszerű harci hangulatban van…’

‘Igen — a Bróker elgondolkozva olvassa egyik fájlt a másik után. — Még itt, a mély űrben, az emberi terjeszkedés határán, nagyon közel az ellenséghez, a tavasz csodákat teremt.’ Felemelkedett és megpróbált kényelmesebben ülni az olcsó irodai székben. A nap még csak most kezdődik és rengeteg tennivaló van még…